Keresőoptimalizálás (SEO) 2023: az alapok

A keresőoptimalizálás (angolul search engine optimization, SEO) célja, hogy weboldalunkat minél jobban optimalizáljuk tartalmi, technikai, és linkprofil (backlinkek) szempontból. Tesszük ezt annak érdekében, hogy minél feljebb kerüljünk a keresőmotorok (pl Google) találati listáin a vállalkozásunk legfontosabb kulcsszavaira. Ahhoz azonban, hogy eredményesen tudjuk ezt csinálni, tisztában kell lennünk azzal, hogy hogyan is működik egy keresőmotor, ezen belül is a Google. Legalábbis amennyire erre lehetőségünk van.

Ez a cikk bemutatja számodra, hogy hogyan is működik (papíron) a Google keresőmotor, és hogy hogyan is néz ki a rangsorolás mögötti logika. Ahhoz, hogy hatékonyan tudd növelni az organikus forgalmadat, mélységében is értened kell a Google működését.

Hogy működik a Google?

Keressünk egy kályhát! Először is a keresőmotorok mögöttes logikájából kell kiindulnunk.

A kezdetek

A keresőmotorok megjelenése előtt hacsak nem volt a birtokunkban egy weboldal linkje, nem tudtuk azt meglátogatni. Persze léteztek és léteznek olyan aggregátor oldalak, mint pl a startlap.hu, amik megkönnyítették ezt a feladatot, de dedikált keresők még nem léteztek. A keresőmotorok ezt a problémát hivatottak áthidalni.

A mögöttes logika az volt, hogy készítsünk egy feltérképező robotot, ami a weboldalakon található linkeket követve el tud jutni más website-okra is. Az ott talált weboldalról pedig készítsünk egy másolatot a saját „katalógusunkba, azaz: indexünkbe. Ezáltal az egész világhálót fel tudják deríteni.

A keresőrobot (ún. crawler) célja a mai napig ugyanez. És egyébként a Google kereső is lényegében ugyanígy működik napjainkban. A linkeken keresztül eljutni új weboldalakra, amiket feltérképez, majd – ha értékesnek találja – készít róla egy másolatot, amit pedig elhelyez a keresőmotor indexében. Azaz: indexeli az oldalt.

Amikor tehát a Google-ben keresünk, akkor nem az interneten található oldalakat böngésszük, hanem a Google indexét. Egy kvázi végtelen nagy katalógust, ami folyamatosan változik és frissül.

Ez a folyamat angolul a Crawling-Indexing-Ranking. Magyarul: feltérképezés-indexelés-rangsorolás.

Amikor valaki elindít egy keresést, akkor a Google kikeresi az indexéből a szerinte legrelevánsabb találatokat, majd azokat – egy szupertitkos formula alapján – rangsorolja aszerint, hogy melyek a legrelevánsabbak, a leghasznosabbak, és a leghitelesebbek. Itt van az a pont, ahol nagyon nem mindegy, hogy az első, vagy pedig a 28-ik helyen rangsorol a weboldalunk.

Hogyan jeleníti meg a találatokat a Google?

A Google oldalán részletesen is olvashatjuk, hogy a kereső milyen lépéseken keresztül jeleníti meg a találatokat azután, miután a felhasználó elindított egy keresést. Összefoglalva az alábbi lépéseken keresztül történik ez:

1. A keresési kifejezés értelmének elemzése: ennél a lépésnél vizsgálja meg az algoritmus, hogy mit is kereshet pontosan a felhasználó. Valamint, hogy mi lehet a keresési szándéka.
2. A keresési kifejezésre releváns találatok összegyűjtése: ennek során keresi ki a Google azokat a találatokat, amik kompatibilisek a kereséssel. Más szóval: amelyekben szerepelnek azok a kulcsszavak és kapcsolódó kifejezések, amikre a felhasználó rákeresett. Ennél az etapnál válik igazán fontossá az on-page SEO (pl: title).
3. A tartalom minőségének ellenőrzése: az előző lépésben összegyűjtött találatokat ezután a Google priorizálja aszerint, hogy az oldal mennyire hiteles és megbízható. Ennél a stációnál válik fontossá az off-page SEO, azaz a weboldalra mutató backlinkek relevanciája, minősége, és mennyisége.
4. A tartalom használhatóságának ellenőrzése: a következő lépésben a Google rangsoroló algoritmusa felméri, hogy mennyire könnyen használható egy adott weboldal. Ha több weboldal is ugyanolyan magas minőségű és autoritású tartalommal rendelkezik, akkor közülük azt fogja priorizálni, amelyiknek az észlelt használhatósága jobb. Azaz: amelyiket könnyebb használni.
5. Végezetül pedig a személyre szabás: az utolsó pontnál a Google a felhasználó személyes preferenciái alapján priorizálja a találatokat. Például aszerint, hogy milyen földrajzi lokációról indítja a keresést, vagy hogy a megelőző keresései alapján mely domaineket lenne érdemes feljebb rangsorolni számára.

És ezek alapján végül megkapjuk a végleges találati listát, a SERP-öt (search engine results page).

Ahhoz, hogy minél jobb pozíciót érjünk el a találati listában, a következőket kell tennünk:

1. Az első, hogy jelezzük a Google felé, pontosan milyen témában releváns a weboldalunk. Valamint biztosítanunk kell, hogy a tartalmunk minél olvashatóbb legyen, élmény legyen fogyasztani, tartalmazza a megfelelő kifejezéseket (kulcsszavakat), és – ami a legfontosabb – segítsen megoldani a felhasználó problémáját. Ez az on-page SEO feladata.
2. Biztosítanunk kell, hogy a Google könnyen fel tudja térképezni a weboldalunkat, és minden fontos tartalmat indexelni tudjon. A felhasználónak pedig legyen könnyű & biztonságos böngészni rajta, valamint legyen számára ergonomikus és logikus a weboldal felépítése. Ez a technikai SEO feladata.
3. Minél több releváns & hiteles külső hivatkozás mutasson a weboldalunkra. Ez mutatja a Google ún. ‘RankBrain’ algoritmusának, hogy website-unk mennyire hiteles. Logikus, hiszen minél több releváns és magas autoritású külső link mutat a weboldalunkra, annál biztosabb, hogy tartalmunk értékes, és érdemes azt minél több emberhez eljuttatni. Ennek menedzselése, a backlinkek proaktív építése az off-page SEO feladata.

Ez a SEO-nak a tradicionális 3-as felosztása: on-page SEO, technikai SEO, off-page SEO.

Módosított, 4-es felosztás

Hadd ajánljak a figyelmedbe egy módosított felosztást is. Ez szerintem egy fokkal szofisztikáltabb rendszer – bár meg kell említenem, hogy ez csupán a saját véleményem, ez alapján készült.

1. Tartalom: azaz az „eszköz”, amivel ténylegesen is segítünk a felhasználó problémáján. Magyarán: maga az érték, ami miatt a felhasználó a weboldalunkra jött. Tartalom nem csak írott szöveg lehet, hanem kép, videó, táblázat, infografika, audio stb., pontosabban ezek összessége. Minden olyan elem, ami együttesen értéked ad a felhasználónak, kielégítve annak igényét.
2. On-page / On-site SEO: azon fő tartalmi elemek optimalizálása, amik a leginkább jelzik a Google felé, hogy topikálisan miről is szól a tartalmunk. A tartalom maga a „massza”, amit pontosítanunk, rendszereznünk kell a keresőnek. Pl a meta elemek segítségével, vagy egy jól felépített logikai hierarchiába rendezve a tartalmat a headingek (címsorok) segítségével, vagy leírni a Google-nek az alt szöveggel 1-1 kép jelentéstartalmát.
3. Technikai SEO: ez a már említett terület, aminek a feladata, hogy weboldalunkat minél könnyebben fel tudja térképezni a Google, továbbá hogy minden fontos tartalmunkat indexelni tudja. A felhasználónak pedig egy minél súrlódásmentesebb weboldal használatot biztosítson.
4. Linkprofil: ez lényegében az off-page SEO, kiegészülve a belső linkeltséggel. A külső linkek adják az ún. link juice-t, amit a belső linkek továbbítanak a megfelelő aloldalakra, átadva ezt a linkerőt a site valamennyi részének.

Ezt a felosztást nyugodt szívvel bocsátom vitára – pl a belső linkeltség (teljesen jogosan) a technikai SEO része is lehet, de egyesek szerint az on-site SEO-é is.

Még egy, alternatív felosztás

Végezetül pedig hadd mutassak még egy hármas felosztást, ami egy kicsit más logika alapján osztja fel a keresőoptimalizálás fő részeit. Erről a Search Engine Journal egyik alapozó SEO cikkében olvashatunk részletesebben is.

1. Authority (hitelesség): mennyire számít hitelesnek a weboldalad a fő témád / területed szempontjából?
2. Relevance (relevancia): mennyire számít a téma szempontjából érdemlegesnek a weboldalad? A SEJ cikkének hasonlatával élve: „jobbra fognak húzni a felhasználók?” Azaz: a felhasználó keresési szándéka és az oldal témája között van match?
3. Experience (élmény): mennyire kellemes élmény böngészni a weboldaladat? Ez egy olyan website, amit könnyen és súrlódásmentesen (= gyorsan) tud használni egy látogató? Valóban segít a felhasználó problémáján?

És itt be is fejezzük a SEO területeinek többféle felosztását. Hangsúlyozom, hogy ezek csupán az alapok. A keresőoptimalizálás sokkal szofisztikáltabbá vált az utóbbi időkben (és még nem tudjuk, hogy ez hova fog változni a Generative Search Experience által), úgyhogy az előbb említett felosztások is nagymértékben változhatnak majd. Akár már a közeljövőben. Ennek a cikknek azonban az a célja, hogy egy kellően erős alapot adjunk nekünk arról, hogy mi is az a keresőoptimalizálás, és annak logikája.

Egy SEO projekt során arra kell törekednünk, hogy a számunkra legfontosabb kulcsszavakra a lehető legmagasabb pozícióba kerüljünk (minimum az első találati lista oldalra, de inkább a top 3 pozícióba). Ez a cél a találati lista milyenségétől is függ. Egyes kulcsszavak esetében a cél az, hogy bekerüljünk a „különleges” találati lista elemekbe (pl térképes találatok). Angolul ezek az ún. SERP features.

A fent leírt folyamat alapján ezt úgy érhetjük el, ha a Google rangsoroló algoritmusa minél A) relevánsabbnak, B) minél hitelesebbnek, és C) minél könnyebben használhatónak találja oldalunkat a felhasználó számára. És legfőképpen: hogy vajon oldalunk megfelelően lefedi-e a felhasználó keresési szándékát.

Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy úgy kell optimalizálni weboldalunkat, hogy minél inkább „tetszen” a rangsoroló algoritmusnak. Csakhogy

Ez azt jelenti, hogy ma már a felhasználónak kell írnunk a tartalmakat, és annak a célnak kell a szemünk előtt lebegnie, hogy segítsünk megoldani a problémáját. Lehetőleg minél gyorsabban és kényelmesebben. Ha jól ismerjük a célközönségünket, azaz, ha tudjuk, hogy:

• milyen ún. ‘pain point’-jaik vannak
• milyen problémákra keresnek megoldást
• milyen formában igénylik a tartalmat (pl inkább képi, mint írott formában)

Akkor ezzel közvetett módon a SEO-nk is megfelelő lesz, azaz: nagy eséllyel a top találatok között fogunk rangsorolni. A nem SEO-jellegű előnyökről nem is beszélve, mint pl magasabb márkaismertség (= magasabb organikus branded forgalom), nagyobb átlagos kosárérték.

Fontos tehát, hogy NE az algoritmusnak készítsük a tartalmat, hanem a célközönségünket segítsük a azzal. Ha nem ismerjük a célcsoportunkat, hogyan tudnánk neki egyáltalán jól marketingelni?